Demszky után Szekeres Imre is vállalja politikai felelősségét az alájuk tartozó szervezeteknél (BKV, Honvédelmi Minisztérium) folyó korrupciós ügyek kapcsán. Ez azért is nagy szó, mert ez előtt mindenféle módon próbálták a politikai vezetők a felelősséget másra hárítani. Valószínűleg a kampánynak köszönhetően került a köztudatba a politikai felelősség intézménye. De vajon miért nem ér ez az intézmény egy kalap szart sem?

A politikai felelősség inkább erkölcsi, így nehezen kérhető számon. (Wiki)

Pontosan erről van szó. Manapság -leginkább politikai körökben- az erkölcs finoman szólva hiánycikk. Ami nem ütközik jogi, "csak" erkölcsi akadályba, az nem ütközik semmilyen akadályba sem. Éppen ezért Demszky és Szekeres halál nyugodtan, hátradőlve, nagyarccal ismeri el politikai felelősségét, hisz a jogit (egyenlőre még) nem kell.

Mit is nyernek ezzel?

1. A kedves választó (aki van annyira naív) elhiszi és azt gondolja, hogy "ezeknek aztán van tökük és nem bújnak ki a felelősség alól" -holott éppen ezt teszik.

2. Lerázzák a sajtót (egy időre), rövidre vágva ezzel a felelősség kérdésének boncolgatását...

3. Éppen a politikai felelősség vállalásával takarózva nem mondanak le.

Nyugati demokráciákban azonban a politikai felelősség elismerése minimum felér egy lemondással. Nálunk bezzeg akkor teszi ezt valaki, ha már végképp süllyed a hajó (Feri), vagy ha esetleg megkérik "odafönt". Azért, mert valamit valaki rosszul csinált, vagy mert az általa felügyelt cégből úgy viszik a pénzt, mintha szüretelnék, na ezért senki nem mond le.

"Na nehogymá' szívességet tegyek az ellenfeleimnek" -igaz Gábor? Az az igazság, hogy Budapest és egész Magyarország lakosságának tettél volna szívességet -Imrével együtt-, ha elhúztok a 'csába...